Reggelizésről minden embernek más és más véleménye van, például, hogy mit együnk, mikor,  és hogy szükséges-e egyáltalán reggelizni. De hiszed vagy sem, a reggeli fontossága nem kapott túl sok figyelmet a múltban.

A reggeli fontossága a múltban

A reggeli, ahogyan a legtöbben ma értelmezzük, a történelem nagy részében nem létezett. A rómaiak általában naponta csak egyszer étkeztek, ahogyan azt a táplálkozástörténész, Caroline Yeldham állítja, aki szerint ők ezt tartották a legegészségesebb életmódnak. Rómában az emésztésre fektettek hangsúlyt, és többszöri étkezést naponta evési mohóságnak tekintették. Ezek a hitrendszerrel kapcsolatos nézetek hosszú időn keresztül jelentősen befolyásolták az emberek étkezési szokásait” – állítja a történész.

A középkorban az emberek étkezési szokásait nagy mértékben befolyásolta a szerzetesi élet. A reggeli misét megelőzően nem volt megengedett bármilyen étkezés. Csak a 17. században kezdték napjukat egy kiadós reggelivel az emberek, függetlenül a társadalmi osztálytól, ahova tartoztak.

Ian Mortimer, egy brit történész,  azt a témát kutatta, hogyan találták fel a reggelit.

„1558-ban Henry Willoughby végrendeletének végrehajtói kenyeret, sört és egy desszertet kaptak, amely tojásból, vajból, cukorból és mazsolából készült. Thomas Cogan megjegyezte The Haven of Health (1584) című művében, hogy a „kenyér és vaj” vidéki emberek reggelije. A vaj nagyon népszerűvé vált, amihez gyógynövényeket adtak azért, hogy értéket adjon az étkezéshez: a zsályáról példul azt hitték, hogy élénkíti az agyműködést, így ez népszerű adalékanyag volt.

Az a gondolat, hogy a reggeli jó hatással van az egészségre, már nemcsak a betegek és idősek életében volt jelentős. Sőt, néhány helyen elkezdték azt terjeszteni, hogy az idősebbeknek egyáltalán nincs is szükségük reggelire. 1602-ben William Vaughan orvos a következőt tanácsolta: “Napi háromszor kell étkezni addig, amíg el nem éred a 40 évet.”

Modern reggelik

Olyan ételek, mint a rántotta és a kávé vagy tea, gyakoriak voltak a gazdagok asztalain. A 1740-es évek végére a tehetősebb otthonoknak már külön “étkező szobáik” voltak és a  19. századra a már az arisztokraták körében is alapvetővé vált.

A 1950-es évekre a reggeli szokások jelentősen megváltoztak: a kenyérpirítók, a szeletelt kenyér, az instant kávé és a már cukrozott gabonapelyhek az amerikai otthonokban  alapvető élelmiszerekké váltak. Eközben a vidéki Magyarországon a forró reggeli leves, főtt tojás, krumpli és sült kolbász volt divatos. Amikor nem volt hús, lisztből készült ételek, például galuskák kerültek az asztalra.

A reggelit a 60-as évektől tekintették a nap legfontosabb étkezésének azért, hogy megfelelő energiát biztosítson és így elkerüljük a későbbi túlevés miatti elhízást, az embernek „úgy kell reggeliznie, mint egy királynak, ebédelnie, mint egy hercegnek, és vacsoráznia, mint egy koldusnak,” ezt a hires mondásAdele Davishoz fűződik, aki egykor népszerű, de vitatott amerikai táplálkozástudós volt.

Tekintve a mai szokásokat, reggel evéssel indítani a napot nem csak tápanyagforrásként fontos, de nemzeti kulináris élményeket is nyújt. Az élelmiszerkereskedelem globalizációja és a növekvő nemzetközi utazások a kulináris hagyományok ötvözéséhez vezettek, olyan reggeli lehetőségekhez vezetve, amelyek a hagyományos kontinentális reggeliketól kezdve az egyedi választásokig terjednek, mint a reggeli burritók, dim sum vagy a tegnapról megmaradt maradékok. A kényelem szintén fontos szerepet játszott a modern reggelizési szokások formálásában. A mai pörgős életmód a könnyen magaddal hordozható és útközben fogyasztható reggeli ételekre, mint például granola szeletekre, joghurt poharakra és smoothie-k elterjedéshez vezetett, lehetővé téve, hogy kielégítsék reggeli éhséget egy elfoglalt időbeosztás mellett is.

Ezenfelül az táplálkozás iránti tudatosság és annak egészségre gyakorolt hatása is befolyásolja azt, ahogyan az emberek reggeliznek, ma már a reggeli fontossága egy alapvető tény. Tudományos kutatások kiemelték annak fontosságát, hogy az emberek kiegyensúlyozott étkezéssel, amely gazdag fehérjében, rostban és vitaminokban, kezdjék a napot. Ez a cukros gabonafélék és péksütemények felhagyásával járt, helyettük egészségesebb választásokat részesítenek előnyben, mint például a teljes kiőrlésű zabkása, görög joghurt gyümölcsökkel és dióval, vagy az avokádós pirítós. Ahogyan a társadalom egészségtudatosabbá vált, a reggeli fogalma is teljesen átalakult, az új felfogás szerint a reggelizés a test és az elme működését elindító csodaszer, ezzel az modern életmód szerves részévé vált.

Valójában a Z-generáció formálja az új trendeket?. Írtunk egy cikket erről a témáról is: Mi a trendi reggeli a Z-generáció számára jelenleg?